Az ország nagyvárosaiban évente sajnos többször előfordul, hogy szmogriadóra kerül sor.
2008 októberében az Európai Unióban egyedüliként, Magyarország bevezette a szálló porra vonatkozó konkrét, önálló egészségügyi határértékeket, mely a 2,5-10 mikrométer nagyságrendbe eső részecskékre vonatkozik.
Eddig a szmog mértékét csak a szálló por és a kén-dioxid együttes mérése alapján lehetett meghatározni. Klinikai vizsgálatok alapján ma már egyértelműen látszik, hogy a szálló por nem csupán a légzőrendszerre fejt ki káros hatásokat, de jelentős a kardiovaszkuláris megbetegedéseket okozó hatása is.
A szmognak két típusa ismeretes.
· A London-szmog redukáló hatású, mely a fosszilis tüzelőanyagok elégetésekor keletkezik. Nagy mennyiségű korom kerül a levegőbe, amely a porrészecskékkel együtt, kondenzációs magok kialakulásához vezet. Emellett nő a kén-dioxid levegőbeli koncentrációja is, amely savas esők kialakulásához vezet. Az asztmás betegek állapota, a szmog következtében jelentősen romlik.
· A Los Angeles-szmog oxidáló hatású. Kialakulásának feltétele az erős ultraibolya sugárzás jelenléte, a közlekedési járművek által kibocsátott szennyezőanyagok nagy
A szmogriadó tájékoztatása szerint ha a kisméretű szállópor egy napra jutott átlagértéke meghaladja a küszöbértéket, már károsan hat szervezetünkre.
De mi is az a szálló por? A szálló por a levegőben eloszlatott finomszemcsés (10 μm alatti részecskeátmérőjű) szilárd vagy folyékony halmazállapotú anyagok gyűjtőneve.
A szálló port kémiai összetételtől függetlenül, csupán a részecskék átmérője szerint csoportosítják.
– A 100 μm-nél kisebb szemcsék már belélegezhetőek, de ezek nagy része az orrban és a szájban, legkésőbb a gégefőnél elakad, nem jut mélyebbre a légutakban.
– A 10 mikronnál kisebbek már túljutnak a garaton.
– A 4 mikron alattiak bejutnak a tüdőbe.
– A 2,5 μm-nél kisebbek pedig már egyáltalán nem, vagy nehezen ürülnek ki a tüdőből. 0,1-2,5 mikrométer nagyságú részecskéket, leginkább az erőművek, a háztartásokban fellelhető kazánok és egyéb fűtésrendszerek, ezen felül a cigaretták bocsátják ki.
Egészségügyi szempontból a 10 illetve a 2,5 mikronos határnak van jelentősége, ezekre a PM10 és a PM2,5 jelölést használjuk.
A PM10 riasztás már azt jelenti,hogy oda kell figyelnünk magunkra de kiemelten a gyermekekre, az időskorúakra vagy a krónikus betegekre. Ilyenkor a megfigyelések szerint asztma és krónikus légcsőhurut miatt többen fordulnak orvoshoz, valamint nő a szív- és érrendszeri megbetegedések száma.
Továbbá csökken a tüdő vitálkapacitása, a légutak ingerlékenysége nő, köhögés lép fel, jelentkezhet légzési nehézség és asztmás roham is.
Hogyan segít a száraz sóterápia?
A tüdő egy óriási felületű – több, mint 300 m²- es szűrő, amelyen naponta 10-től 20 ezer liternyi levegő áramlik át. A tüdő védekező rendszerének helyreállítása és a betegségek megelőzésének leghatásosabb módja – a légzési higiénia.
A nátrium klorid aeroszol legapróbb részecskéi úgy működnek mint a „tüdő fogkeféje”. Serkentik a hörgők fedőhám csillószőreit és így a nyálka mozgását. A nyálka megtisztul, megkezdődik a tüdőbe bekerült káros részecskék intenzív eltávolítása. A nátrium klorid aeroszol megerősíti a fedőhám immunvédelmét, antibakteriális hatással van a légutak betegségokozó mikroflórájára, a sejtek megszabadulnak a pneumokokkusztól és más mikróbáktól. Elmúlik a tüdő gyulladása, helyreáll a biocönózis. A sóterápia gyógyhatása fokozatos; 3-4 alkalom után válik érezhetővé.