Az asztma egyike a nyugati civilizáció leginkább túldiagnosztizált és túlgyógyszerezett betegségeinek. Az azonnali megkönnyebbülést hozó inhalációs spray-k használata azonban éppen hogy árt az asztmának, mert a szervezet természetes védekezőképességét iktatja ki.
Az asztmások sokkal többet lélegeznek, mint mások. Többnyire szájon át veszik a levegőt, és zihálnak, lihegnek, levegő után kapkodnak, amikor jön a roham. Sajnos a gyógyszerek nem jelentenek végső megoldást, csak átmeneti javulást hoznak. Ráadásul az asztmában szenvedőknek egyre több és több gyógyszerre van szükségük, ahogy telnek az évek, mivel a hörgőtágító gyógyszerek a légzés fokozódását, a légzési perctérfogat növekedését segítik elő, ami hosszú távon egyre súlyosbítja az asztmát.
A Butejko-légzéstechnika egyszerű módszer, mely segít a fulladásos rohamok legyőzésében, és hatására idővel akár még a gyógyszerek is elhagyhatók.
Levegő után kapkodva…
A közhiedelemmel ellentétben az asztmás rohamot nem az oxigénhiány váltja ki, hanem az alacsony szén-dioxid-szint. Ez idézi elő a kellemetlen légszomjat.
Ha a szén-dioxid-koncentráció lecsökken a vérünkben, és elér egy bizonyos küszöbszintet, agyunk légzésközpontja utasítja a légzőizmokat a légzési ciklus beindítására. Ez a légzés. Mivel az asztmások többet lélegeznek, mint mások, szervezetük folyamatosan szén-dioxid-hiánnyal küszködik. Ha ugyanis több levegőt veszünk, többet is fújunk ki, így a tüdőnkben nem marad elegendő szén-dioxid. Hiába válik ennek hatására egyre szaporábbá a légzés, az úgynevezett túllélegzés, azaz a hiperventilációs jelenség következtében a tüdőnkben a szén-dioxid-koncentráció nem tud megemelkedni, így tartósan a küszöbszint alatt marad.
Mi történik ekkor?
A véráramban szállított oxigént a vörösvértestek akkor tudják optimálisan leadni szervezetünk sejtjeinek, szöveteinek, ha a szén-dioxid-koncentrációnk elér egy bizonyos szintet. Ez a fizikából ismert Bohr-hatás.
Ha tehát túl alacsony a szén-dioxid-szintünk, azaz a fent említett küszöbszint alatt marad, hiába van tele a vérünk oxigénnel, az oxigénmolekulák olyan erősen kötődnek a vörösvértestek hemoglobinmolekuláihoz, hogy nem képesek róluk leválni, vagyis paradox módon a túllégzés miatt testünk nem kap elegendő oxigént.
A légszomjat vagy az asztmás rohamot tehát nem a kapkodó, szapora légzés, hanem épp ellenkezőleg, a lassú, visszafogott lélegzés enyhíti. Ha ugyanis folyamatosan túl alacsony a tüdőnkben a szén-dioxid-koncentráció, a hörgők falában lévő simaizmok görcsösen összehúzódnak, ettől a légutak beszűkülnek (ez történik pánikroham esetén is), és a beteg egyre nehezebben tudja kifújni a levegőt. A szervezet blokkolja a kilégzést, így próbál védekezni a további szén-dioxid-veszteség ellen.
Csökkentett légzés – ujj az orr alatt
A csökkentett légzés a Butejko-módszer egyik alappillére. Mielőtt belefognál a gyakorlatba, szellőztesd ki a szobát, mert a meleg és levegőtlen környezet nagy levegő vételére késztet, épp az ellenkezőjére, mint amit el szeretnél érni.
Ülj le kényelmesen, de egyenes testtartásban egy székre. Lazulj el, de ügyelj rá, hogy ez ne menjen a testtartásod rovására. A lábad inkább húzd magad alá, mint hogy előrenyújtsd. Most érezd a testedből ki- és beáramló levegő mozgását, ahogy az orrlyukaidon keresztüláramlik. Figyelmedet összpontosítsd tested enyhe mozgására, amelyet ki- és belégzéskor végez. Ahhoz, hogy korrigálni tudd, igen lényeges, hogy tudatában legyél a légzésednek. Ha nem vagy tudatában a légzésednek, nem fogod tudni megjavítani. Hagyd, hogy a légzés alatt vállaid leessenek természetes pozíciójukba. A felemelt vagy feszült vállak megnövelik a mellkas üregét, és ezáltal a belélegzett levegő mennyiségét is. A feszültség fokozza a légzést, míg az ellazulás csökkenti. A következő lépés, hogy kísérd figyelemmel az áramló levegő mennyiségét. Ezt úgy teheted meg, hogy az egyik ujjadat vízszintesen tartva az orrlyukad alá helyezed. Olyan közel legyen az ujjad az orrlyukadhoz, hogy érezd rajta a levegő áramlását, de ne annyira közel, hogy elzárd vele a levegő útját. Belégzéskor hűvösebb levegőt érzel az ujjadon. Óvatosan vegyél egyre kisebb levegőket, mintha csak az orrod hegyén át lélegeznél, hogy minél kevésbé érezd a hűvöset. A kis levegő vagy a rövid lélegzet azt jelenti, hogy a tüdődbe jutó levegő mennyisége csökken. A lélegzetvételek rövidítésével lehet, hogy gyakrabban veszel levegőt, de ez nem baj. Az a lényeg, hogy csökkenjen az időegység alatt be- és kilélegzett levegő mennyisége. Kilégzéskor minél több meleg levegőt érzel az ujjadon, annál nagyobbakat lélegzel. Koncentrálj az ujjadon érzett meleg levegő mennyiségének a csökkentésére.
Nagyon fontos, hogy végig érezz egy enyhe, de határozott légszomjat. Ugyanakkor az is fontos, hogy csak addig a szintig csökkentsd a légzésed, amíg fenn tudod azt tartani 4-5 percig. Ahhoz, hogy megtaláld a légszomj és az ellazult állapot egyensúlyát, gyakorlásra és időre van szükség. Légy türelmes és kitartó! A türelmetlen ember hamar ideges lesz, és ettől csak fokozódik a légzése.
Forrás: http://www.nlcafe.hu/eletmod/20090202/szabadulj_meg_az_asztmatol_orokre_buteyko_legzessel__/